Gyógyszertári találmányból világhíres üdítőital - Caleb Bradham és a Pepsi-Cola
A Coca-Cola konkurenseként is ismert, ám legalább ugyanannyira közkedvelt ital ugyancsak egy patika falai között született meg, méghozzá egy gyógyszerész kísérletezéseiből. Íme, Caleb Bradham és a Pepsi története.
Az angol és skót-ír származású Caleb Davis Bradham 1867-ben született az Észak-Karolinában található Chinquapinban. Diplomáját az Észak-Karolinai Egyetemen szerezte meg, majd a Marylandi Orvosi Egyetem képzésére járt, amit azonban idő előtt abbahagyott. Nagyjából egy évig iskolai tanár volt, aztán megnyitotta Bradham Drug Company névre hallgató gyógyszertárát New Bern belvárosában, ami a korszak más gyógyszertáraihoz hasonlóan szódakútnak is helyet adott. Itt nemcsak orvosságokat adtak ki, de az általa helyben készített italokat is felszolgálták.
Nem nehéz kitalálni, hogy ez lett az a hely, ahol Bradham kitalálta a Pepsi üdítőital receptjét. A gyógyszerész cukorkeverékek, vanília, mogyorók, kóladió és különféle olajok vegyítésével kísérletezett, míg 1893-ban megszületett a ma is ismert frissítő első verziója. Azt, hogy melyik kombináció lett a tökéletes, az döntötte el, hogy melyik ízlett a legjobban barátainak. A kezdetben a gyógyszertárban árult ital a Brad’s Drink nevet kapta, néhány évvel később, 1898. augusztus 28-án keresztelték át Pepsi-Colára, ami sokkal meggyőzőbbnek hatott az egyre népszerűbbé váló nedű számára. A név egyébként a pepsin és a kóla kombinációjából jött, a gyógyszerész úgy tartotta ugyanis, hogy az innivaló gyógyhatású, hasonlóan a pepsin enzimhez segíti az emésztést. Az eredeti Pepsi-Cola Company 1902. december 24-én került bejegyzésre Észak-Karolinában, a védjegy 1903. június 16-án lett regisztrálva, a szirupot immár eladásra is lehetett kínálni gyógyszertárak és egyéb árusok részére. A növekvő kereslet miatt palackozó franchise-ok jöttek létre, az eladások pedig még maga Bradham várakozásait is felülmúlták.
A gyár idővel egy a gyógyszertárhoz közeli bérelt épületbe költözött, 1905-től a korábban csak szirupként árult terméket 6 unciás üvegekben (nagyjából 0,18 liter) értékesítették. A biznisz annyira jól ment, hogy 1910-ben már 24 államban forgalmazták a Pepsit-Colát, amit eleinte emésztést elősegítő készítményként reklámozták, ám ahogy felvirágzott az üzlet, hogy még több vásárlót szerezzenek, ismert emberekkel kezdték hirdetni, egyebek mellett a híres autóversenyzővel, Barney Oldfielddel.
1923 májusában mélypontra került a vállalkozás, és a Pepsi-Cola Company csődöt jelentett. Az első világháborút követő időkben a cukor ára annyira megemelkedett (míg előtte 1 font 3 centbe került, utána ugyanez a mennyiség 28 centbe), hogy Bradham kénytelen volt eladni a céget. Ezt követően visszatért saját gyógyszertárának működtetéséhez. 1934-ben, 66 éves korában halt meg New
Bernben.
A vállat további sorsáról is érdemes szót ejteni. 1931-ben Charles G. Guthhoz került a cég, ezzel pedig ő lett a modern Pepsi alapítója. Létrehozott egy új Pepsi-Cola Company-t, kicsit formált az italon (például eltávolította belőle a pepsint), és új kiszerelésben 12 unciás palackokban 5 centért (egy centért olcsóbban, mint amennyiért a Coca-Cola 6 unciát adott) kezdte el árusítani az üdítőt. 1941-ben a szervezet beleolvadt a korábban Guth által vezetett Loft édesség- és üdítőgyártó cégbe, és az egész vállalat megkapta a Pepsi-Cola Company nevet. Az 1950-es évekre a Coca-Cola Company korábbi alelnöke és marketingese, Alfred N. Steele lett a vezető. A férfi csökkentette az ital cukortartalmát, óriási reklámkampányokat szervezett, és népszerűsítette az üdítőt a fejlődő országokban is. Ezekkel a lépésekkel nemcsak a bevételek nőttek meg, de az ital ismertsége is, sőt ekkoriban vált a Pepsi a Coca-Cola legfőbb vetélytársává. (Külön érdekesség, hogy a Coca-Cola 1922 és 1933 között három alkalommal is visszautasította a Pepsi felvásárlásának lehetőségét.) 1965-ben a Frito Lay-jel való egyesülés után felvették a PepsiCo nevet, mely néven ma is működik a globális vállalat az egyesült államokbeli Purchase-ben.
Forrás: pepsiborninthecarolinas.com, en.wikipedia.org, britannica.com
Képek: en.wikipedia.org, pixabay.com, unsplash.com
A weboldal cookie-kat használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa! A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába! További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.