fbpx

A művész, aki értett a medicinához - Rippl-Rónai József és a gyógyszerészet találkozása

A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb magyar képviselője nemcsak a 20. százat elején, de ma is ismert és népszerű, különleges alkotásai korszakalkotók, a modern hazai festészet jelentős darabjai. Sokak számára nem ismeretes, de Rippl-Rónai művészeti pályáját megelőzően a gyógyszerészetbe is belekóstolt.

rippl-rónai józsef

Hazánk egyik legismertebb festő- grafikus- és iparművésze 1861 májusában látta meg a napvilágot Kaposváron, méghozzá Rippl József néven. Apja egy kaposvári iskola tanítója, később igazgatója volt. Családnevét – követve édesapját és két fivérét – 1889-ben, párizsi tartózkodása idején, belügyminiszteri engedéllyel változtatta Rippl-Rónaira. Mielőtt azonban művész vált volna belőle, tett egy kis kitekintőt a gyógyszerészet világában.

A gimnáziumi évek után 1875-től négy éven keresztül a Schrőder Sándor tulajdonában lévő kaposvári Arany Oroszlán Gyógyszertárban volt segéd, minden bizonnyal ekkoriban születtek meg első alkotásai. Mindeközben 1877-ben gyakornoki vizsgát tett, majd 1881-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett mesteroklevelet gyógyszerészetből. Friss diplomával a zsebében saját gyógyszertár megnyitását tervezte, de mivel Kaposváron akkoriban már két patika is működött, nem kapott engedélyt egy újabb nyitására. Egy időben, az 1882-es évben Pécsen az Arany Sas Gyógyszertárban is dolgozott patikussegédként.

arany sas gyógyszertár

A Gyógyszerészet folyóirat egyik 1970-es számában található részlet alapján az alábbiakból állt az ifjú gyógyszerészjelölt szakvizsgája:

Rippl József 20 éves r. kath. Kaposvár, Somogy m. II. (gyakorlati) szig. 1881. máj. 31. – Készítmény (melyet elő kellett állítania): Hydrargyrum jodid és kénsavas nátrium, megvizsgálnia pedig légenysavat (salétromsav) kellett.” (BOTE Diplomakönyv 1881)

A gyógyszerész hivatás irányába – akárcsak Örkény Istvánt – édesapja terelte, aki szerette volna, ha fiának biztos megélhetése van. Rippl-Rónait azonban igazán mindig is a rajzolás és a festészet foglalkoztatta, még akkor is, ha apja ezt kifogásolta. Erről így írt:

„(…) tanító volt az édesapám, olyan tanító, aki igen sokszor hangoztatta, hogy ha tízszer születnék is a világra, mindig tanító kívánna lenni. A foglalkozás szeretetének átöröklés útján való inkarnációját látom magamban, mert én is festő lennék mind a tízszer, ha tízszer születném a világra.” (részlet – Rippl-Rónai József Emlékezései, a Nyugat folyóirat kiadása, 1911)

A gyógyszerészi pályát néhány év alatt befejezte, ám ahhoz, hogy anyagilag finanszírozni tudja tervezett külföldi útját és tanulmányait Münchenbe, Zichy Ödön családjához állt nevelőnek. 1882-től kezdve már rajzórákat vett, végül 1884-ben jutott el Münchenbe, és beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára. 1887-ben Párizsba ment, Munkácsy Mihály tanítványa, majd a segédje lett, ebben az időben egyre inkább eltávolodva Munkácsy stílusától talált rá saját kifejezésmódjára. A gyógyszerészetet bár elhagyta, az ezzel töltött időszak sajnálatos módon nemcsak az emlékezetében, de testén is nyomott hagyott: bal kézfején kénsav okozta sérüléssel élte le életét.

1902-ben Kaposváron telepedett le, 1908-ban vásárolta meg a híres Róma-villát. Az épület és hozzá tartozó park otthona, alkotótere és egyben a magyar festészet kiemelkedő művészeti központja lett. Sok egyéb teendője mellett megalapította a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körét, és résztvevője volt a Nyugat mozgalomnak is. A nyugatosok írói pártfogolták, baráti kapcsolatuk ikonikus portrékat eredményezett, lerajzolta például Ady Endrét, Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Szabó Lőrincet, később a magyar irodalom további jeles képviselőit is.

Rippl-Rónai egyetemi tanulmányai alatt született aláíratlan művei kapcsán többek is kutatásba kezdtek az elmúlt évtizedekben. Feltevések szerint első olajfestményei, melyeket gyógyszerészhallgató korában készített professzorairól, Lengyel Béláról és Than Károlyról, jelenleg a SOTE Gyógyszerészeti Intézetének tulajdonában vannak. Erről Dr. Rónai Gusztáv, a művész egyik testvérének fia is szót ejtett Dr. Mozsonyi Sándor gyógyszerésznek címzett levelében, annak megkeresésére reagálva:

„(…) biztosra veszem (…), hogy a Budapesti Gyógyszerészeti Intézetben található 2 professzor-portré a nagybátyámtól származik, mert teljesen valószínűtlen, hogy pont azokban az években, amikor nagybátyám a pesti egyetemen tanult, lett volna rajta kívül más gyógyszerészhallgató is, aki kiváló rajztehetséggel lett volna megáldva s kedvet kapott volna 2 professzorának lefestésére? Signo ugyanis szerintem csak azért nincs a portrékon, mert akkoriban nagybátyám még nem volt festőművész s bizonyára szerénytelenségnek tartotta volna a képek signálását.” (Dr. Rónai Gusztáv 1968)


Az élénk színű, impresszionista jellegzetességeket magában hordozó festési technika egyértelműen a stílus hazai képviselőjévé tette, emlékezete azonban nemcsak festői pályájáról, de ma már kicsit patikus mivoltáról is szól. Kaposváron például a város több pontján is tisztelegnek a gyógyszerész-művész nagysága előtt, többek között az ismert sétálóutcán is található egy Rippl-Rónai-szobor, stílusosan, pár lépésre az Arany Oroszlán Gyógyszertártól és a Rippl-Rónai Múzeumtól.

rippl festmény

Forrás: ponticulus.hu (Gyógyszerészet XIV, 23-26. p. 1970.), ripplronaiemlekhaz.smmi.hu, otthon.kaposvar.hu Képek: hu.wikipedia.org/Vörös sapkás önarckép, 1924., facebook.com/ripplvilla, hu.wikipedia.org/Arany Sas Gyógyszertár 2017-ben

Segíthetünk?

Kérjen ajánlatot kollégánktól

+36 20/362-3919

Patikapartner

A weboldal cookie-kat használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa! A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás