Mérgek ihlette detektívregények - Agatha Christie és a gyógyszerészet kapcsolata
Agatha Christie-t valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, a krimik koronázatlan királynőjének olyan feledhetetlen karaktereket köszönhet a világ és az olvasóközönség, mint Hercule Poirot és Miss Marple. Az írónő történeteiben a rejtélyes esetek kapcsán rendszeresen előkerülnek a gyógyszerek és mérgek, ami egyáltalán nem véletlen: a detektívregények szerzője maga is gyógyszerészként dolgozott.
A Biblia és William Shakespeare művei után az ő köteteiből adták el a világon a legtöbbet, életműve több mint 60 detektívregényt, egy tucatnál több novelláskötetet, és néhány romantikus regényt is tartalmaz, melyeket Mary Westmacott álnéven írt. Színdarabjai szintén ismertté váltak, az Egérfogót például a bemutatást követően a legtöbb ideig műsoron tartott darabként tartják számon.
Christie első detektívregénye, A titokzatos stylesi eset 2020-ban lett száz éves. A történet gondolata az első világháború idején született meg, akkoriban az írónő nővérként dolgozott az angliai torquay-i kórházban, mígnem vizsgát szerzett, és gyógyszer-laboratóriumban kezdett tevékenykedni. A mérgekkel ekkoriban ismerkedett meg, aminek hatására körvonalazódott benne egy sztori, aminek a középpontjában a szerekkel való gyilkolás ötlete állt. A kötetet, amely egy nő mérgezéses halálára derít fényt, hat kiadó is elutasította, ezért megírása után néhány évvel jutott csak el a nagyközönséghez. A szövevényes történet és a belga nyomozó figurája osztatlan sikert aratott, a szerzővel pedig nemcsak a közvélemény, de a gyógyszerész szakma is komolyan elkezdett foglalkozni. A Pharmaceutical Journal gyógyszerészeti lap a regényt, és az írónő ismereteit és felkészültségét is méltatta a mérgekkel, és azok hatásainak pontos megfogalmazásával kapcsolatban:
„Ez a detektívtörténet a mérgekkel intelligensen foglalkozik, és nincsenek benne szamárságok kinyomozhatatlan anyagokról, mint ahogy az oly sokszor lenni szokott. Miss Agatha Christie érti a dolgát.”
Dr. Stájer Géza A kígyó metamorfózisa című könyvének A gyógyszerész irodalmi ábrázolása a novellákban és regényekben fejezete szerint Agatha Christie regényeiben 83 különféle mérgezés lelhető fel. Soha más szerző nem írt olyan mennyiségű mérgezéses emberölésről, mint ő, ráadásul kivételes precizitással. Az szerzeményben egy rövid összegzés is található, ez alapján 14 esetben cianiddal, 7-ben morfinnal, 6-ban digitálisszal, 5-ben sztrichninnel, 14-ben egyéb alkaloiddal, 4-ben pedig barbituráttal gyilkolnak a szereplők.
Az angol krimiíró a mérgek igazi szakértője volt, akire gyógyszerészeti ismeretei a betegek ellátásán kívül nagysikerű regényei megírásában is szerepet játszottak. Tapasztalatain kívül Dr. Harold Davisre is számíthatott, akivel a londoni University College Hospitalban dolgozott együtt a második világháború alatt. A főgyógyszerész szakmai tanácsokkal segítette az alkotások létrejöttét.
Agatha Christie minden idők egyik legsikeresebb írója, könyveit, valamint a belőlük készült filmeket és sorozatokat milliók ismerik és szeretik. Sikerének és népszerűségének egyik titka talán az, hogy olyan választékosan, leleményesen és tudományos pontossággal használta a mérgeket és gyógyszereket történeteiben, mint egyik másik detektívregény-író sem.
Források: libri.hu, wikipedia.org, gyogyszeresztortenet.hu, pharmacytimes.com
Képek: facebook.com/OfficialAgathaChristie
A weboldal cookie-kat használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa! A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába! További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.