2015 óta vezeti a Blaha Lujza téren található BENU Csillag Gyógyszertárat, amire a történelem egy értékes darabjaként tekint. Rajong a hivatásáért, imád az emberekkel foglalkozni, és a személyiségéhez illő kihívásként éli meg a sokszínű patikai munkát.

Miért ezt a pályát választotta, volt valamilyen kötődése fiatal korában a gyógyszerészethez?

Hogyan jutott az egyetemtől a vezető pozícióig?

Gyógyszertárban kezdtem a pályafutásomat, aztán tettem egy nagy kört, mondhatni kitérőt a gyógyszerészet egyéb területein. A gyártási folyamatokon és a kutatásokon kívül mindenhol dolgoztam: kórházban, intézeti- és klinikai gyógyszertárban, illetve a másik oldalon, a kereskedelem területén egy nemzetközi gyógyszergyárnál is. Ezután kerültem a Csillag Patikába, mint gyógyszertárvezető.

Úgy képzelem, nincs két egyforma nap egy gyógyszerész életében, főleg egy vezető gyógyszerész életében. Milyenek a mindennapok a patikában, mennyire komplex a feladatköre?

Sokrétű és szerteágazó a teendők listája, hiszen egy gyógyszertárban mindenre figyelni kell. Sokan azt gondolják, hogy egy vezetőnek annyi a feladata, hogy legyen gyógyszer a patikában, pedig ez nem így van. A munkám nem csak ebből áll, a legapróbb hétköznapi dolgoktól kezdve, minthogy legyen villanykörte, az árukészleten keresztül, egészen a bérszámfejtés, adózás, számlázás ügyéig mindenre igyekszem figyelmet fordítani. Ez mind a vezető felelőssége, feladatköre.

Szereti, hogy ennyiféle területen szükséges helyt állnia, vagy inkább nehézséget okoz?

Nagyon élvezem ezt a szerepkört, minden előnyével és hátrányával együtt. Ami nehezebb, hogy olyan dolgokkal is foglalkozom, amit nem tanultam, a munkámhoz azonban alapszinten át kell látnom, többek között az adózási, bérezési, jogi dolgokat, és nemcsak kötelességből, hanem azért is, hogy tudjam, értsem, miről van szó, amikor a könyvelőmmel, bérszámfejtőmmel vagy a jogi képviselőmmel egyeztetek valamilyen kérdésben. Számomra izgalmas, hogy a gyógyszerrendelésen túl más területekbe is belekóstolhatok, ez valamilyen szinten bővíti az ismereteimet, és formálja a szemléletemet. Talán a nyitottság a legjobb szó erre, mert nem árt, hogy sok minden érdekeljen, hiszen a munkakörömből adódóan mást is el kell végeznem, nem csak a szigorúan vett gyógyszerészeti feladatokat.

Ehhez az összetett munkakörhöz némi háttértámogatást is kap?

Hatalmas segítség egy gyógyszerészeti lánchoz tartozni, megannyi területen, például a beszerzés, a jogi képviselet, a marketing, a munkaügy és a könyvelés tekintetében is speciális támogatást kapok, miközben persze tudást is szerzek. Ez azért jó, mert nagyon sok olyan dologra, amihez nem feltétlenül értek, nem kell időt fordítanom. A könyvelés tipikusan egy ilyen témakör, ahol sajátos hozzáértésre van szükség. Legyen szó a számlák felkönyveléséről, az utalásokra való pontos odafigyelésről, a kifizetések határidejéről, a könyvelő kollégák mindenről gondoskodnak, így nekem nincs miért aggódnom. Sok dolga van egy vezetőnek egy patikában, de ha még ezek is hozzájönnének, az szinte biztos, hogy kivitelezhetetlen lenne.

Emiatt mennyire elengedhetetlen, hogy bizalmi kapcsolatban legyen a könyvelőkkel?

Nagyon, hiszen a számlák, biztosítások, tagdíjak, egyéb határidők és jogszabályi kitételek kapcsán maximálisan rájuk kell hagyatkoznom, amit szerencsére nyugodt szívvel meg is tehetek.

A főváros egyik központi helyén található a BENU Csillag Gyógyszertár, ami ráadásul történelmileg, irodalmilag is jelentős gyógyszertár, hiszen egykor Örkény István családjának tulajdonában állt, majd az államosítás után hazánk első szovjet mintára működő patikája lett. Ezek a tények, események, mennyire határozzák meg a munkáját, és hogyan hatnak Önre érzelmileg?

Ezt a gyógyszertárat 1873-ban alapította Örkény Hugó, patikus, és a Csillag nevet adta neki, amit lassan 150 éve őrzünk. Ez jelentős történelmi hátteret ad a helynek, én pedig ebbe a történetbe belecsöppenve nagyon büszke vagyok arra, hogy itt dolgozhatok. Ha bárki érdeklődik, mindig örömmel mesélek a patika történetéről, aminek az értékét magam is igyekszem fenntartani, és hirdetni. Fontos számomra, hogy ápoljam a hely emlékét, és őrizzem, majd átadjam azt az utókor számára. Remélem, hogy még nagyon sokáig gyógyszertárként fog működni ez a helyiség, és sokáig tudjuk továbbvinni ezt a nemzeti emléket.

A szavain is érezhető, hogy ez mekkora dolog Önnek, megszínesíti a mindennapjait az egykori patika szelleme?

Abszolút, és lényegesnek tartom, hogy erről meséljek is. Akárki érdeklődik, vásárlók, látogatók, gyakornokok az egyetemről, vagy a külföldi központból érkezők, szívesen osztom meg az ismereteimet, mutatok korabeli fotókat a körútról, amiken jól látszik, hogy még lovas kocsikkal, és gyalogosan jártak az emberek. Még nem volt autós forgalom, a gyógyszertár viszont már akkor is gyógyszertár volt.

Vannak több évtizede visszajáró, a patika történetét ismerő vendégeik?

Sajnos már nem sokan, de vannak olyan, a környéken élő 80-90 éves emberek, akik évtizedek óta ide járnak, és nyomon követték a patika életét, az átalakulásokat, átépítéseket. Ez egy nagyon régen kialakított gyógyszertár, ma is az eredeti falak állnak, és az elrendezés is adott, mégis vannak néhányan, akik sajnálják, hogy a régi patina már nincs meg, hiányolják például a márvány ivókutat, és egyéb berendezéseket. Az idő kereke viszont megy tovább, nekünk pedig haladnunk kell a korral, és annak igényeivel.

Mi az, amit a legjobban szeret ebben a szakmában? Amiért az értékes múlton kívül minden nap jó érzés bemenni a patikába?

Nagyon szeretek az emberekkel törődni, és bár a napjaim egy részét muszáj az irodában töltenem, igyekszem úgy alakítani a dolgaimat, hogy akár 4-5 órát is expediálhassak az officinában. Ez a munka gyakran nem egyszerű, sokszor kifejezetten nehéz, de a vendégek, a betegek megérdemlik a törődést, az odafigyelést, én pedig azon vagyok, hogy ezt meg is kapják. Az esetek többségében betegen, gondokkal, bajokkal, fájdalmakkal térnek be, és segítséget remélnek. Azért mentem erre a pályára, mert szeretnék, mindig is szerettem volna segíteni azzal a tudással és képességgel, amim van, abból a lehető legtöbbet kihozva, és a legnagyobb mértékben átadva a segítő szándékot. Nekem ez fontos, és egyáltalán nem fáradtság, sőt, üdítő színfolt a napjaimban az irodai munkát megszakítva a vásárlókkal lenni.

Aki emberekkel dolgozik, az sok pozitív energiát kaphat másoktól, tud ebből az energiából töltekezni?

Határozottan. Számos olyan visszatérő vásárlónk, betegünk van, aki folyton hangsúlyozza, mennyire szeret (akár távolabbról is) a BENU Csillag Gyógyszertárba járni, mert itt mindig mosolygással, jókedvvel, segítőkészséggel találkozik – ezeket nagyon jó hallani. Jó érzés, hogy a sok közül minket választ, mert számít neki, hogy hogyan fogadják, miként bánnak vele, és végső soron az is, hogy itt egy helyen mindent megkap. Idősebb személyekkel telefonon egyeztetünk, van, aki aranyos gyógyszerésznőmnek nevez, és ezek annyira pozitív kedvességek, hogy képesek erőt adni olyan helyzetekben is, amikor kellemetlenség ér. Ha ezekre gondolok, azonnal kizökkenek a komorságból. Ezért is érdemes csinálni, itt lenni, jónak, kedvesnek, figyelmesnek lenni, a visszajelzések ugyanis mindig megerősítenek.

Marad idő a kikapcsolódásra is egy ilyen hivatás mellett?

Hétvégente igen, olyankor félreteszem a patika ügyeit, azokat a napokat szigorúan megtartom magamnak, pihenek, töltődöm. Nagyon szeretek például úszni, biciklizni, de kirándulni, túrázni is, nagyobb távokat is szívesen megteszek, ezekre a tevékenységekre a nyári időszak kifejezetten alkalmas.