fbpx

A gyógyszertári könyvelés alapkérdései - A foglalkoztatás

A foglalkoztatás elengedhetetlen része a munkaszerződés.

A munkaszerződés megkötésével jön létre a munkaviszony a munkáltató és munkavállaló között. Meghatározott munkakörök csak jogszabály, illetve a munkáltató által előírt végzettséggel, vagy képesítéssel tölthetők be.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei

  • a cég adatait és a munkavállaló személyes adatait
  • a munkavállaló alapbére és munkakör

Ajánlott tartalmaznia

  • a munkaviszony tartama (ha nem állapodtak meg, akkor határozatlan idejű a szerződés)
  • a munkavállaló munkahelye (ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi)
  • milyen napi foglalkoztatásra jön létre a munkaviszony (ha kimarad a munkaszerződésből, akkor a foglalkoztatás teljes munkaidősnek minősül)
  • a munkaszerződésben a felek a munkaviszony kezdetétől számított maximum 3 hónap próbaidőt köthetnek ki.

A felek a munkaszerződésben bármely egyéb kérdésben is megállapodhatnak a munkaviszonyra vonatkozó szabályok keretei között.

Munka és szabadság

A szerződésben meghatározott munkaviszony alapján a munkavállaló munkabérben részesül. A bérszámfejtés alapbizonylata a munkaidő nyilvántartás. Munkaidő nyilvántartás vezetése a munkáltató kötelezettsége, de a dolgozónak minden nap szignójával el kell látnia a nyilvántartást, amit jelenléti ívnek nevezünk általában, és az a gyakorlat, hogy a dolgozó írja be a munkakezdését és a munka befejezését az ívre. A munkáltató aláírásával hitelesíti a nyilvántartást. A munkáját vállalkozóként végző gyógyszerész ne írja be magát a jelenléti ívre!

A munkavállalónak jár az alapszabadság, valamint az életkor után és  a gyermekek után járó pótszabadság. Pótszabadságot jelenthet az esetleges egészségkárosodás, a fogyatékos gyermek, illetve az apáknak a gyermek születése is. A szabadságot a munkáltató adja ki az esedékesség évében, úgy, hogy 7 munkanapot legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelőn ad ki, valamint a szabadság időpontját a kezdés előtt 15 nappal közli a dolgozóval.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább egyszer tizennégy összefüggő naptári napot elérjen, de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

A munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az életkor után járó pótszabadság napjait.

Bérszámfejtés

A munkabér elszámolás magában foglalja a ledolgozott munkaidőt, a kiadott szabadságokat, az esetleges egyéb távolléteket, a rendkívüli munkavégzést és a pótlékra jogosító órákat. Egy teljes munkaidős dolgozó egy évben maximum 250 óra rendkívüli munkaórát végezhet, ami túlóra pótlékkal kerül elszámolásra. Az évi 250 óra rendkívüli munkaidőn felül, ha a munkavállaló úgy dönt, legfeljebb évi 150 óra önként vállalt túlmunkát vállalhat (összesen 400 óra). Az erről szóló megállapodást a munkáltatónak és a munkavállalónak írásba kell foglalnia.

Harminc százalékos műszakpótlékban részesül az a dolgozó, akinek a napi munkaidő beosztása rendszeresen változik. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van és 18.00 és 6.00 óra között is végez munkát.

Aki nem jogosult műszakpótlékra, de 22.00 és 6.00 óra között munkát végez, 15 százalékos éjszakai pótlék illeti meg. A pótlékok kiszámításának alapja a munkaszerződésben rögzített alapbér.

A szabadságnapokat távolléti díjjal számoljuk el.   A bérelszámolásról a munkavállalót írásban tájékoztatni kell (munkabérjegyzék). A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkavállaló részére kifizetni, vagy az általa megadott bankszámlájára átutalni.

Használja ki a törvény nyújtotta lehetőséget a munkaidőkeret alkalmazásával!

Rugalmas munkaidő

A munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget teremt a munkáltató részére, hogy eltérjen az általános munkarendtől és a munka mennyiségéhez igazítva egyenlőtlenül ossza be a munkaidőt, amennyiben tevékenysége megkívánja. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a hét minden napjára – meghatározott feltételek mellett – vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható a dolgozó.

A munkaidőkeret általános szabály szerint maximum 4 hónap lehet, a teljes munkaidős munkavállaló napi foglalkoztatása nem lehet 4 óránál kevesebb és 12 óránál több. A teljes munkaidőt jelentő heti 40 órának a teljes munkaidőkeretre vetítve kell kijönnie: így például egy két hónapos munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató megteheti, hogy az egyik hónapban a munkavállaló minden héten 44 órát dolgozik, viszont a következő hónapban már úgy osztja be, hogy csak heti 36 órát kelljen dolgoznia, így a két hónapban átlagában 40 óra munkavégzést teljesít a munkavállaló.

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját a munkáltatónak írásban meg kell határozni és közzé kell tenni a helyben szokásos módon. Egy jó szabályzat lehetőséget biztosít a rugalmas munkaidő beosztásra és a hétvégi foglalkoztatásra költségtakarékosan.

Többször előforduló hiba az általunk könyvelésre átvett gyógyszertáraknál, hogy az előző bérszámfejtést végző szakember  nem ismeri a nyugdíjasokra vonatkozó speciális szabályokat.

Olyan könyvelőcéget válasszon, ahol elválik egymástól a bérszámfejtő tevékenység és a könyvelés.

A betéti társaságok vezetését főfoglalkozású társas vállalkozók vagy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók látják el. Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók a nyugdíjasok.

Amikor elérik a nyugdíjkorhatárt és kérik a nyugdíj folyósítását, születésnapjuktól kiegészítő tevékenységű társas vállalkozókent vezetik tovább a céget.

Jelenleg, ha a nyugdíjas a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban dolgozik a nyugellátása mellett, akkor az így szerzett munkabérét csak a 15% szja terheli, a keresete teljes mértékben mentesül a járulékfizetés alól, miközben a munkáltatója is teljes mentességet élvez a nyugdíjas munkavállaló keresete után a szociális hozzájárulási adó (17,5%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) megfizetése alól.

2020. július 1-jétől a nyugdíj mellett bármilyen – jellemzően vállalkozási, megbízási – jogviszonyban végzett keresőtevékenység révén szerzett kereset is teljes járulékmentességet élvez.

Az egyszerűsített foglalkoztatás

Mentesített keretösszeg a napi minimálbér (garantált bérminimum) 130 %-a. Ezen összegek esetében a munkavállalót nem terheli személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség. Ha azonban meghaladja a mentességi keretösszeget, akkor szja fizetési kötelezettsége van. Azonban továbbra sem kell nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetnie.

Foglalkoztatási korlátok gyógyszertáraknál (alkalmi munka esetén):

  • legfeljebb 5 egymást követő naptári napon
  • 1 hónapon belül maximum 15 naptári napon
  • 1 éven belül legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztathatunk alkalmi munkavállalót – ugyanannál a vállalkozásnál.

Segíthetünk?

Kérjen ajánlatot kollégánktól

+36 20/362-3919

Patikapartner

A weboldal cookie-kat használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa! A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába! További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás