A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, két eltartott esetén 15 000 forinttal három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.

Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 15 000 Ft, együttesen 30 000 Ft családi adókedvezményt érvényesíthet.

 

A családi kedvezmény egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolható abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadóval szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni.

A magzat(ok) a várandósság orvosi igazolása alapján a fogantatástól számított 91. nap hónapjától az élve születés napját megelőző hónappal bezárólag vehető(k) figyelembe.

Az első nappali alapképzésben részesülő, saját jövedelemmel nem rendelkező egyetemista utána már családi pótlék nem jár, azonban a családi pótlék összegénél számításba veszik, ezért eltartottnak minősül, tehát ha a háztartásban rajta kívül nevelnek még például 2 iskolás gyermeket, akkor utánuk a magasabb összegben (2*33 000 Ft) vehető igénybe az adókedvezmény. Az egyetemista után családi kedvezmény nem jár.

2017-től bővült a családi kedvezményre jogosultak köre. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermekre tekintettel a családi kedvezményt nemcsak a gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak egyike, hanem a gyermek szülőjének hozzátartozója is érvényesítheti, ha vele közös háztartásban él.

A nyilatkozat tételkor az összes eltartott nevét, adóazonosító jelét meg kell adni (kivéve a magzatét), adóazonosító jel hiányában családi kedvezményt nem igényelhet.

Házastársi, élettársi kapcsolat esetén:

Egyértelmű a helyzet azon személyek esetében, akik mint házastársak szeretnének élni a családi kedvezménnyel, a házastárs a házastársa gyermeke után is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, illetve a kedvezmény adóelőleg során történő megosztására is, függetlenül attól, hogy nem számít vérszerinti szülőnek.

Annak érdekében, hogy a közös háztartásban nevelt gyermekek után azonos összegű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek, szükség volt a családok támogatásáról szóló törvény módosítására. A 2016. január 1-jétől hatályos szabályozása alapján a szülővel együtt élő élettárs is jogosult lehet a családi pótlékra akkor, ha az érintett gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább 1 éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. Tekintettel arra, hogy családi kedvezményt a családi pótlékra jogosult magánszemély érvényesíthet, ennek megfelelően az élettárs már év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt. A családi kedvezmény megosztásának feltétele, hogy az anya nem kérte az egyedülállók családi pótlékát!

Nem munkaviszonyból származó jövedelmek esetén:

A családi kedvezmény és a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál való érvényesítése érdekében a magánszemély csak az adóelőleget megállapító munkáltatónak adhat nyilatkozatot.

Azonban adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül a rendszeresen ismétlődő bevételszerzés (különösen havi/heti bér, munkadíj, tiszteletdíj, személyes közreműködés ellenértéke, egyéb juttatás) tekintetében a munkáltató mellett a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot, illetve a bérnek minősülő kifizetést teljesítő más kifizetőket is.

Ingatlan bérbeadásól származó jövedelem esetén:

Kizárólag ingatlan bérbeadásából származó jövedelmemre is igénybe vehető a családi adókedvezmény, mert a családi adókedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem pedig, mint önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. Így nincs akadálya annak, hogy az ebből származó jövedelem adóalapja terhére családi adókedvezményt érvényesítsen.